A kettéhasadás
Allah, a Könyörületes és Megkönyörülő Nevében.
{1} Amikor az ég kettéhasad, {2} s hallgat Urára és kell, hogy ezt tegye; {3} és amikor a föld megnyílik, {4} s kiveti azt, ami benne van és kiürül, {5} s hallgat Urára és kell, hogy ezt tegye! {6} Te ember! Minden igyekezeteddel Uradhoz törekszel, s találkozni fogsz vele. {7} Az, akinek a könyve a jobbjába adatik, {8} annak könnyű lesz a számvetése, {9} és örvendezve tér meg háza népéhez. {10} Akinek azonban a könyve a háta mögé adatik, {11} az pusztulásért esedezik, {12} és a Pokol tüzében ég. {13} Éltében háza népe körében örvendezett, {14} és azt gondolta, hogy nem fog visszatérni. {15} De nem! Ura szemmel tartotta őt. {16} Nem! Esküszöm az alkonypírra, {17} az éjszakára és arra, amit egybegyűjt, {18} és a Holdra, amikor megtelik! {19} Bizony, egyik állapotból a másikba vitettek. (Az állapotok: anya hasában, megszületni a világra, menni a sírba és feltámadni a túlvilágra.) {20} Ezek után mi lelte őket, hogy nem hisznek, {21} és, amikor hirdettetik nékik a Korán, nem borulnak le? {22} Sőt! A tagadók hazugságnak tartják. {23} Allah azonban jobban tudja, hogy mi sok minden rosszat szednek össze. {24} Fájdalmas büntetésről adj hírt nekik, {25} kivéve azokat, akik hisznek és jótetteket cselekszenek. Nekik meg nem szűnő fizetség lesz az osztályrészük.